Alkalmazott informatika főspecializáció

MSc szak mérnök informatikus hallgatók számára
Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

Specializáció felelős oktató

Az Alkalmazott informatika specializáció célja, hogy megismertesse a hallgatókat az élenjáró nemzetközi iskolák képviselte szoftvertechnikákkal, eszközökkel, architektúrákkal, tervezési módszerekkel és szabványos interfészekkel, melyek az információs rendszerek tervezéséhez, megvalósításához, integrációjához, dokumentálásához, teszteléséhez és karbantartásához szükségesek. A specializáció központi elemei a teljes szoftvertermékek kialakításához szükséges módszertani, adatkezelési, integrációs, üzleti logikát megvalósító technikák, valamint a felhasználói felületek kialakításának módszerei. A specializáció a szoftverrendszerek teljes spektrumát lefedi, a tárgyak keretében elsajátított ismeretek elmélyítését a különböző témakörökhöz kapcsolódó esettanulmányok és laborok segítik.

A megszerezhető kompetenciák és készségek

A mindenkori korszerű szoftverfejlesztési elvek, módszertanok, módszerek és technikák, platformfüggetlen és heterogén platformok rendszerintegrációs elvei tekintetében a szoftverfejlesztés, az adatbázisok szerver oldali programozása, üzleti intelligencia, szakterületi modellezés, kliens oldali adathozzáférési technikák és alkalmazásfejlesztések, adatvezérelt alkalmazások, többrétegű adatkezelési technikák alkalmazása, multimodális felhasználói felületek tekintetében az adatkezelési és megjelenítési technikák tanszéki kompetenciáját jeleníti meg. Az egyes tárgyak a következő témakörökkel foglalkoznak:

Szoftverfejlesztési módszerek és paradigmák: A tárgy a szoftverfejlesztési módszertanokat, a módszertanokat és fejlesztési folyamatokat támogató technikákat és gyakorlatokat, valamint a szoftverrendszerekkel kapcsolatos architekturális elvárásokat és a megoldásokat tárgyalja. A tárgy központ eleme a következő gondolatsor: a megfelelő módszertan kiválasztása a megrendelői igények, az üzleti és technológiai környezet alapján történik, a módszertan elvárásokat és ajánlásokat fogalmaz meg a fejlesztési módszerrel szemben, ami pedig architekturális követelményeket támaszthat.
Elosztott rendszerek és szakterületi modellezés: A tárgy azokat a rendszerfejlesztési és modellezési elveket, szabványokat és technológiákat tárgyalja, amelyek ismerete egy elosztott informatikai rendszer megtervezéséhez és megvalósításához szükséges.
A tárgy másik részében a hallgatók megismerik a szakterületi modellezés és modellvezérelt fejlesztés alapelveit: napjaink modellezési módszereit és a modellalapú fejlesztés technikáit.

Szolgáltatásorientált rendszerintegráció: A szolgáltatás szemléletű megoldások elterjedése folyamatos. Az internet lehetővé teszi, hogy ezen megoldások helyi illetve időbeni korlátozás nélkül folyamatosan hozzáférhetők legyenek. Ez az infrastruktúra az üzleti és az állami szféra határterületén működő alapvető közszolgáltatásokkal (energia, távközlés, pénzügyek, stb.) kapcsolatos elektronikus ügyintézésre is lehetőséget kínál. Az egységes, integrált szolgáltatások több önálló szervezet heterogén platformon működő, szemantikailag sem feltétlenül egységes informatikai rendszerének összekapcsolását és együttműködését igénylik. A tárgy az erre irányuló fejlesztések feladatainak, folyamatainak megértéséhez, az abban való közreműködéshez szükséges informatikai és szervezési ismeretek átadását és készségek kialakítását tárgyalja.
Üzleti intelligencia: A tárgy gyakorlatorientáltan mutatja be az üzleti intelligencia rendszerek jellemzőit, a területen használt korszerű szoftverfejlesztési eszközökkel és alkalmazott fejlesztési módszerekkel. Bevezetjük az adattárházak és adatpiacok szerepe, tipikus architektúrák, adatmodellezési kérdések területeket. Majd az üzleti intelligencia rendszerek és adattárházak építésének főbb lépései (ETL folyamat, különböző adatforrások támogatása, például mobil eszközök) kerülnek bemutatásra. A tárgy részét képezik olyan modern irányok is, mint a NoSQL és big data megoldások.
Szoftver és rendszerellenőrzés: A tantárgy teljesítése után a hallgatók átlátják a teljes ellenőrzési folyamatot, és tudják, hogy az egyes fejlesztési fázisokban mely technikák alkalmazása javasolt. Ismerik a különböző statikus ellenőrzési technikákat, és képesek terveket és specifikációkat ellenőrizni, valamint statikus ellenőrző eszközöket használni forráskódok átvizsgálására. Megismerik a szoftvertesztelés szintjeit és módszereit, és képesek alkalmazni a specifikáció és struktúra alapú teszttervezési technikákat. Ismerik az extrafunkcionális jellemzők ellenőrzésére használható módszereket (pl. megbízhatóság modellezése és vizsgálata). Ismerik a futásidőbeli verifikáció alkalmazási lehetőségeit.

A témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb módszertanok és technológiák

Szoftverfejlesztési paradigmák; agilis módszertanok; modellvezérelt, tesztvezérelt és a szakterület (domain) vezérelt tervezési és fejlesztési elvek, valamint módszerek; RUP; eXtreme programing; Scrum; Microsoft Solution Framework; objektumszolgáltatások; komponens alapú technológiák; middleware szolgáltatások; elosztott rendszerek; asszinkronitás; megbízhatóság; biztonság; teljesítménymetrikák; skálázhatóság; elosztott állapotkezelés; szakterületi modellezés és modellfeldolgozás; szolgáltatásorientált architektúra (SOA); webszolgáltatások (SOAP, WSDL) és feladataik (WS-* szabványok); REST szolgáltatások; Business Process Execution Language (BPEL) és Business Process Modeling Notation (BPMN) nyelvek; üzenetkezelés (JMS és MSMQ); Enterprise Service Bus (ESB); üzleti intelligencia; adattovábbítás; riportok és jelentések; grafikonok és dashboardok (vezérlőpultok); NoSQL és big data; statikus ellenőrzési technikák; tervek ellenőrzése; forráskód ellenőrzése; tesztelési szintek és módszerek; specifikáció és struktúra alapú teszttervezés; teszt automatizálás.