A Beton CT projekt egy a LabShare Kft.-vel közös együttműködés, melynek célja egy az egyetemen keletkezett szabadalom ipari hasznosítása.
A téma alapja az a tény, hogy computer tomográfiás (CT) felvételek alapján rengeteg olyan anyagszerkezeti vizsgálatot el lehet végezni, ami hagyományos módszerekkel nagyon sokáig tart. Az egyik ilyen a fagyállóság vizsgálata: minden olyan vállalatnak, amelyik fagyálló betont gyárt, rendszeresen be kell vizsgáltatnia a termékét, hogy tényleg fagyálló-e. Ilyenkor a minta kocka 28 napig köt (a beton a kiöntés után még hónapokig változik, nő a szilárdsága), majd ezután számos fagyasztási-felolvasztási ciklus után vizsgálják meg, hogy kibírta-e a fagyasztásokat. A szabvány mérésekből a rövidebb is 54 napig tart. Ehhez képest a CT felvétel elméletileg már egy héttel a kiöntés után elkészíthető, a felvétel alapján pedig a fagyállóság néhány másodperc elemzés után megállapítható.
Erre a módszerre vonatkozik a BME szabadalma, melyet az Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének kutatói dolgoztak ki.
A kutatási együttműködés keretében a LabShare Kft. számára a szoftveres megoldás elkészítése teljes mértékben az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéken történik.
A megoldáshoz szükségünk van az egyszerűbb képfeldolgozási műveletek mellett MI eszközök felhasználására is, valamint a fejlesztő csapatnak alapszintű anyagtechnológiai ismeretekkel is rendelkeznie kell, hogy érdemben együtt tudjunk dolgozni az építőmérnökökkel.
A megoldandó feladatok közé tartoznak a fagyállósághoz kapcsolódóan a pórusok meghatározása és megmérése, de emellett számos további kiértékelés is szerepel a tervek között. Ilyenek a víz behatolási melységének meghatározása (mivel a pórusokba beszivárgó és ott megfagyó víz okoz fagyhámlásos felületi sérüléseket), az adalékszemcséknek (mint a kavicsnak) a mennyiségi jellemzése és a kavicsszemek méreteloszlásának meghatározása. Mivel betonba nagyon sok mindent bele lehet keverni, nagyon sokszínű a vizsgálandó minták palettája. Az acélszál erősítésű betonokba 10-15 cm hosszú acélszálakat, könnyű betonokba például polisztirol gyöngyöket kevernek bele, melyek kötés utáni térfogati eloszlása ugyanakkor kívülről nem látható, de nagyon fontos minőségi jellemző. Így ezek CT felvétel alapú vizsgálata új perspektívákat nyit a technológia fejlesztői számára. Például ha az acélszálak a keveréskor összegabalyodnak és egy csomóban vannak, akkor nem sokat érnek. Ahogyan az sem jó, ha a polisztirol gyöngyök nem egyenletesen helyezkednek el a betonban, hanem egy nagy csomóban, ahol az így készült beton természetesen nagyon gyenge lesz.
Az ilyen technológiák fejlesztéséhez vezető egyik első lépés az, hogy egyáltalán lássuk, hogy mi is történik pontosan, ami szoftveres támogatás hiányában nagyon nehézkes lenne.
A képen egy fagyhámlásos vizsgálathoz készült mintatestről látható CT felvétel, a pórusok megjelölésével.
