Szabályozástechnika

Az irányítástechnika és a rendszeridentifikáció az utóbbi évtizedben reneszánszát éli. Az elmúlt évtizedben a számítástechnikai eszközök teljesítményének ugrásszerű megnövekedése, az érzékelők és a beavatkozók új generációinak megjelenése, továbbá a kommunikációs lehetőségek minőségi változása a szabályozások alkalmazásának újszerű megoldásait eredményezte. Az alkalmazások jelentős részében a szabályozáselmélet láthatatlan, de nélkülözhetetlen technológiaként jelenik meg. A hétköznapi szemlélő számára csak haváriák, rendellenességek esetén tűnik fel a visszacsatolás nem megfelelő használata.

Az alkalmazott eszközök számítástechnikai kapacitásának minőségi növekedésének köszönhetően számos jelentős számítást igénylő, ugyanakkor becslés- és szabályozáselméletileg jó tulajdonságokkal rendelkező módszert egyre elterjedtebben használhatunk a gyakorlatban is. A sajátérték/szinguláris értékszámítás, a szemidefinit programozás (lineáris programozás, lineáris mátrix egyenlőtlenségek használata, kvadratikus programozás), valamint polinom optimalizációs programozási technikák alkalmazása az irányítástechnika és rendszeridentifikáció szerves része lett. Az új eszközökkel számos identifikációs, becsléselméleti, modellezési és irányításelméleti problémára, stabilitási, analitikus és tervezési kérdésekre kaphatunk - például performancia jellegű és robusztussági megfontolásokat is figyelembevevő - elméletileg is figyelemre méltó megoldásokat.

Könyvek

Néhány eredmény az elmúlt évek kutatásaiból 

Új algoritmusokat dolgoztunk ki EIV (errors-in-variables) modellek identifikációjára. A módszerek lehetővé teszik a folyamat és zaj paraméterek együttes becslését. Az algoritmusok a jeltér PCA, illetve SVD szeparációjával, majd pedig a szeparált adatbázison végzett paraméterbecsléssel és ezek összevetésével képesek az együttes folyamat és zaj modell meghatározására. A modell bázisú irányítás az elmúlt évtizedek irányításelméleti kutatásainak egyik legsikeresebb irányzata. Számos konkrét ipari feladat megoldása során sikeresen alkalmaztuk. Sikeres kutatást végeztünk robusztus predikciós irányítási algoritmusok lineáris és nemlineáris rendszerek irányítására területén. Ezek a szabályozók a hibajel egy adott jövőbeni tartományban prediktált értékeit is felhasználják a beavatkozójel meghatározására. Eredményeink hazai és nemzetközi elismerését mutatja, hogy 1994 óta folyamatosan MTA kutatócsoport működik ezen a területen, valamint a csoport több tagja az IFAC szervezetében kiemelt pozíciókat töltött be.