KT NL projekt – VIK K+F témák
1. Kooperatív Technológiák Nemzeti Labor projekt

A projekt célja: kettős felhasználású ipari innovációs kapacitások és kompetenciák felépítése és fejlesztése.
A Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratórium (KTNL) többcélú ipari innovációs kapacitások és kompetenciák felépítését és fejlesztését végzi. Fő célja olyan „innovációs tér” fizikai és tartalmi megvalósítása, ami az ipar és ennek meghatározó elemeként a kapcsolódó többcélú ipar digitalizációjában, kutatásában és fejlesztésében nemzeti és regionális szinten is kulcsszerepet játszik.
KTNL projekt fő K+F irányai és alprogramjai:
1. Terepi járművek, platformok autonóm irányítása
2. Hálózatközpontú, kooperatív automatizálás
3. Drón technológia
4. Robotika, bionika
5. Additív gyártás és anyagtechnológia
2. KTNL - 5G hálózatba kapcsolt VR/AR megoldások
Témavezető: Németh Vilmos (AUT)
A KTNL projekt kutatási programokból épül fel, amelyek egymással összefüggő K+F témákat tartalmaznak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kara (BME VIK) által megfogalmazott „5G hálózatba kapcsolt VR/AR megoldások” kutatási téma a „Robotika, bionika”programhoz tartozik. A kutatásokat az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék (AUT) kutatói végzik az 5G Laboratóriumban.
Az „5G hálózatba kapcsolt VR/AR megoldások” kutatási téma az alábbi Munkacsomagokból és a hozzájuk tartozó K+F feladatokból áll:
5G VR/AR Munkacsomagok:
- 5G VR/AR/Immersive alkalmazások
- 5G VR/AR/Immersive kísérleti környezet létrehozása
- 5G VR/AR hálózati megoldások fejlesztése és tesztelése
- 5G VR/AR robotvezérlés
- 5G VR/AR virtuális tanterem
- Kollaboratív VR/AR streaming videó megoldás 5G hálózatban

- 5G VR/AR megoldások tesztelése, tapasztalatok visszacsatolása, optimalizáció
5G VR/AR technológia
A virtuális- és kiterjesztett, valamint a kevert valóság (Virtual/Augmented Reality/Mixed Reality) megoldásokban óriási üzleti és más lehetőségek vannak. Azonban, ezek teljes kiaknázásának eddig a hálózati késleltetés és sávszélesség szabtak gátat, melyek jelentős részét az 5G képes megoldani. A VR/AR kijelzőn megjelenő tartalomnak, mely sokszor például 360° videó is lehet, szinte késleltetés nélkül követnie kell viselőjének mozgását és a pillanatnyi látómezőnek megfelelő tartalmat kell előállítania. A 3D modellek, nézőpont perspektíva megjelenítése (renderelése) meglehetősen erőforrás igényes feladat, ezért ezeket a műveleteket érdemes „edge cloud-ban” elvégezni. Már csak azért is, mert a kijelzőnek egy kényelmesen viselhető, könnyű és hosszú üzemidővel rendelkező eszköznek kell lennie, így nincs arra lehetőség, hogy komoly számítási kapacitással is rendelkezzen. Az 5G lökést ad az AR/VR alkalmazásoknak azáltal, hogy szinkronba hozza a virtuális valóságot a felhasználó érzékelésével.
Az előrejelzések szerint az 5G technológián alapuló VR/AR megoldások új alkalmazások megjelenéséhez vezetnek számos területen, így pl. a szórakoztató iparban, a digitális és online játékok világában, kiskereskedelemben, a közlekedésben (AR head-up display), a pénzügyi szektorban (pl. a mobil fizetés), az oktatás és képzés területén, a védelmi iparban, és az ipari automatizálásban.
A legújabb IT paradigma, a metaverzum szerves részét képezik a VR/AR/XR eszközök, ugyanis a felhasználók ezek segítségével léphetnek be a virtuális világba. Azonban ahhoz, hogy a felhasználók kiemelkedő élményben részesüljenek, szupergyors és alacsony késleltetésű adatátvitelre lesz szükség. Ezért, a metaverzum kifejlesztéséhez és működéséhez az 5G-re, illetve a következő, 6. generációs mobil kommunikációra lesz szükség.
3. KTNL - Drón technológia, drón elektronika hardver
Témavezető: Dr. Balogh Attila (AUT)
A KTNL projekt kutatási programokból épül fel, amelyek egymással összefüggő K+F témákat tartalmaznak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kara (BME VIK) által megfogalmazott „Drón elektronika hardver” kutatási téma a „Drón technológia” programhoz tartozik. A kutatásokat az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék (AUT) kutatói végzik a Teljesítményelektronika Laboratóriumban.
A „Drón elektronika hardver” kutatási téma az alábbi Munkacsomagokból és a hozzájuk tartozó K+F feladatokból áll:
- Akkumulátor menedzsment rendszer
- Elektromos hajtásrendszer
- Töltőállomás
Napjainkban a drónok rohamosan terjednek az élet szinte minden területén, azonban biztonságtechnikai szempontból még nincsenek egyértelmű irányelvek a hardver és a szoftver felépítésére, valamint tervezési és tesztelési folyamataira vonatkozóan. Nemzetközi szinten már kidolgozás alatt vannak a szabványosításra és minősitésre vonatkozó előírások, azonban ezek megjelenésére még akár éveket is várni kell.
A projekt keretein belül a drónok energiaellátásának reformálásást tűztük ki célul, amely érinti az akkumulátorokat és azok energiamenedzsment rendszereit, a fedélzeti energiaelosztó és meghajtó rendszereket, valamint a teljesen automatizált töltőállomásokat, amelyek külső beavatkozás nélkül terepi viszonyok között képesek drónrajok akkumulátorainak feltöltésére.
A munkacsomagok keretein belül a jövő igényeinek megfelelő biztonságkritikus alkalmazásokban is használható, akár többszörösen redundáns hardver rendszerek tervezésével foglalkozunk, amely a jövőbe mutató irányelveknek köszönhetően a közeljövőben mind polgári mind katonai feladatokra használható minősitett drónok megjelenését eredményezi a piacon.