Eszközportfólió-fejlesztés hosszútávú befektetési programokhoz a szénhidrogén-iparban

Félév: 2024-2025 ősz

Kategória: Nincs megadva

Téma leírása

Ellentétben az elmúlt évtizeddel, amikor csak az EU környezetvédelmi jogszabályai sürgették a szénhidrogén-ipart a fosszilis alapú tüzelőanyagok „zöldebbé” tételére és a bio/megújuló összetevők bevezetésére, a 2020-as évek teljesen más feltételekkel indulnak. A mobilitási szektor (pl.: HEV, PHEV és EV járművek) közelgő változásai az energia költségének növekedésével együtt, akár elektromos áramról, akár földgázról van szó, egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az átlag európai polgárokra, hogy az olcsóbb és energia felé mozduljanak el. hatékony megoldások. Az eddig árnyékban megbúvó uniós energiaellátás-biztonsági kérdéseket az ukrán háborús helyzet és az ebből következő orosz kőolajembargó is a figyelem középpontjába helyezte. Az elmúlt évtizedben az európai országokban is tapasztalt klímaváltozás határozott bizonyítéka jelentős muníciót tett az EU Green Deal zsebébe. Ilyen feltételek mellett a szénhidrogénipar jelentős szerkezeti változások előtt áll a következő években. A főbb irányok a megújuló üzletágak felé haladnak az üzemanyag- és energiaszektorban, nagyobb erőfeszítéseket tesznek a továbbra is fosszilis bázisú petrolkémiai termékellátásra, és hosszú távon (2050 és után) a tudásintenzívebb technológiai ágazatok felé.

Ahhoz, hogy a MOL-csoport a fent leírt, az elkövetkező évtizedekre várható feltételek között megtalálja a továbblépést, innovatív megközelítésre van szükség. Ennek az új megközelítésnek az ipari technológiai megoldásokon kell alapulnia, és a matematikai környezetbe ágyazott jövőbeli termék- vagy energiaellátási igények optimalizálhatják a különböző üzleti elemek működését, hogy megoldást nyújtsanak a több éves profitelvárásokra. Az így létrejövő fejlesztendő eszköznek képesnek kell lennie a különböző üzleti szektorok, így a kőolaj-finomítás, a petrolkémiai termelés, a megújuló energiatermelés és a speciális üzletágak működésének optimalizálására.

A cél egy ilyen matematikai modellkörnyezet képességeinek kidolgozása és bizonyítása egy egyszerűsített mintarendszeren, amely a főbb funkciók tesztelésére használható. A modell grafikon alapúnak készült. A grafikon csomópontjai az üzleti elemek / finomítói egység (pl. nyers lepárló egység, benzinreformáló egység, gázolaj hidrogénező egység). A gráf kapcsolatai az anyagáramok (pl. csővezetékek, közúti szállítás, vonatszállítás). A grafikon lehet ciklikus, mivel egyes anyagokat technológiai okokból vissza kell vezetni. A grafikonra költségfüggvényt kell alkalmazni (beleértve a relációkat is), amely modellezi a termelési költségeket (pl. OPEX), a bevételi forrásokat és a szállítási költségeket stb. A hangolandó paraméterek lehetnek pl. a felhasználandó anyagok mennyisége. minden egyes termelési egységben gyártják. A grafikon egyes csomópontjainak a jövőbeli üzleti elemeket kell képviselniük. Ebben az esetben a CAPEX-et is be kell vonni a költségszerkezetbe. A modell meghatározása után a következő lépés egy viszonylag kis telephely termelésének optimalizálása. Ha a pilot sikeres, a modellt nagyobb léptékben kell alkalmazni.

A tanuló a következő feladatokon dolgozhat:

• A fent leírt modell meghatározása.

• Foglalja össze, értékelje és rangsorolja a releváns tudásterületen elérhető matematikai optimális keresési módszereket.

• Alkalmazzon optimalizálási algoritmusokat a modellen.

Maximális létszám: 6 fő