Az Ipar 4.0 Technológiai Központban (TK) számos demó alkalmazás, úgynevezett szcenárió található, melyekkel az ipar 4 megoldásokat mutatjuk be a látogatóknak.
A megvalósítandó feladat egy ilyen demó fejlesztése (átalakítása). Cél, hogy a demót úgy alakítsuk ki, hogy az a későbbiekben éles üzemben is alkalmazható legyen, ezért minőségi munkát várunk el!
A feladat kiírás mellett közzéteszünk ösztöndíj pályázatot is, azok a hallgatók, akik ezt elnyerik, plusz minőségi munkáért cserébe anyagi juttatásban is részesülhetnek!
A fejlesztendő megoldás:
Gyártási cella felügyelet.
A demó egy üzem különböző szintjein történő valós idejű adatgyűjtést és megjelenítést kíván bemutatni. A 3 különböző szint:
- munkagép,
itt az operátor (munkás) számára lényeges adatok kerülnek megjelenítésre;
- gyártási cella,
egy cella több gépet foglal magába, itt a műszakvezető számára lényeges adatokat kell megjeleníteni (milyen termék van gyártásban, a gyártási tervhez képest hogyan állunk stb.);
- teljes üzem / gyár szintje,
itt a termelési vezető számára szükséges felületet kell megvalósítani – tetszőleges cella / gép lekérdezése, termelési statisztikák készítése stb.
A gyártást egy alkalmazás – gyártás szimulátor program – kell, hogy helyettesítse, azzal kiegészítve, hogy a demóban elhelyezett fúrógép makett segítségével is lehet 1-1 jó termék vagy selejtes termék elkészültét szimulálni, ill. a demóba a „D02 demó – Gyártás monitorozás” szcenárióból, MQTT protokollon továbbított adatokat is be kell tudni csatornázni.
Az adatgyűjtés eredményét egy time-series adatbázisban (Influx db) kell eltárolni, az adatfeldolgozást és megjelenítést ebből az adatbázisból kell elvégezni.
Minden szinten egy-egy Raspberry PI számítógép végzi az adatmegjelenítést (ahol értelmezhető, a munkagép szint, az adatgyűjtést is). Az alkalmazásnak támogatni kell egy gyáron belül több cella (1-100), egy cellán belül több gép (1-100) kezelését is, de a demóban mindegyik szinten csak 1-1 PI lesz megvalósítva. A vizualizációs felületeket egy-egy webböngésző (chromium) segítségével jelenítjük meg a PI-ken.
Az alkalmazás komponensei jelenleg a TK-ban található egyik szerveren található virtuális gépen futnak (gyártás szimulátor, backend, frontend) ezt a megoldást szeretnénk megtartani. Az új rendszert úgy kell kialakítani, hogy az elkészültéig a régi alkalmazás futtatható legyen!